FRISS HÍREK

Idén 70 éves a szervezett megyei buszközlekedés
megjelent: 2018.12.27.

 

2018 végén egy kerek évfordulóról emlékezhetünk meg, ugyanis pontosan 70 éve indult el a szervezett buszközlekedés Győr-Moson-Sopron megyében.

 

1927-ben a STAR Garázs Rt. kezdett üzemeltetni két autóbuszt a megyeszékhelyen, mely tevékenységet pár évvel később - a városvezetés támogatásával - a Győri Általános Közlekedési Kft. vett át. Az 1930-as évek közepén már 16 autóbusz bonyolította a helyi és a helyközi személyszállítási feladatokat. Később a háború megtizedelte az állományt, így üzemképes autóbusza szinte nem maradt a cégnek. Ezt követően a város önkormányzata a Magyar Vagon-, és Gépgyár támogatásával ismét üzemképes állapotba hozott néhány járművet, amikkel változatlanul a Győri Általános Közlekedési Kft. szolgáltatott egészen az államosításig.

 

A szervezett megyei buszközlekedés indulását hivatalosan 1948-tól, a közúti közhasznú autóközlekedés teljes körű kialakításától számítjuk. Ekkor hozták létre a MÁVAUT Autóbuszközlekedési Nemzeti Vállalatot, valamint a Teherfuvarozási Nemzeti Vállalatot (TEFU). Megalapították a győri MÁVAUT főnökséget, melynek telephelyét 1951-ben építették meg a győri Buda utcában, mely napjainkban is az ÉNYKK műszaki telephelyéül szolgál.

 

A két, országos feladatokat ellátó vállalatot, a MÁVAUT-ot és a TEFU-t 1953-ban decentralizálták és megalapították a mintegy nyolcvan, területileg számozott, személy- és áruszállítási feladatot ellátó autóközlekedési vállalatot (AKÖV), melyek munkáját kilenc Autóközlekedési Igazgatóság (AKIG) irányította. Ekkor alakult meg a 6. sz. győri AKIG is, melynek 5 megyére terjedt ki a hatásköre. Az eddig győri MÁVAUT főnökség néven működő vállalat új neve 66. sz. MÁVAUT Vállalat lett. Az ez idáig ugyancsak önálló főnökségként működő soproni MÁVAUT főnökség is a 66. sz. MÁVAUT Vállalati irányítása alá került. Mosonmagyaróváron - még város gondozásában - 1949-ben indult el a helyi közlekedés, amit 1954-ben szintén átvett a 66. sz. MÁVAUT Vállalat. A Lajta-parti város járműállománya ekkor már 23 darab autóbuszból állt. Csornán az 1960-as évek elején kezdődött az irányított személyszállítás mintegy hét járművel. Az 1950-es évek közepétől kerültek forgalomba megyénkben a korszerűsített Ikarusok, az 55-östől a 600-as típuscsaládig. 

 

Az első mosonmagyaróvári faros


1961-ben a 66. sz. MÁVAUT Vállalat összevonásra került a 61. sz. AKÖV-al, majd egy évvel később, 1962-ben "egy megye - egy vállalat" elv alapján megyei szervezeti forma alakult ki, így létrejöttek a számozott Autóközlekedési Vállalatok (AKÖV). Innentől a 19. sz. AKÖV látta el a személyszállításhoz és az áruszállításhoz kapcsolódó feladatokat Győr-Moson-Sopron megyében. A régiós Autóközlekedési Igazgatóságok (AKIG-ok), így a 6. sz. győri AKIG is a megalakult megyei vállalatokba épültek be. Az 1962-től kezdődő időszakban nagy fejlődésen ment keresztül a vállalat. 1962-ben épült meg a soproni somfalvi úti telephely, 1963-ban pedig a csornai karbantartó telep. 1967-ben készült el a győri és a soproni autóbusz-állomás, melyek napjainkban is eredeti formájukat őrzik. Fontos mérföldkő a győri ipar utcai forgalmi-műszaki telephely, valamint a beledi karbantartóbázis létesítése is, melyeket 1970-ben adtak át. A vállalat ezidőtájt 619 tehergépkocsival, 300 autóbusszal, 154 pótkocsival és 33 taxival rendelkezett. A dolgozók száma megközelítette a 3300-at.

 

1970-ben a 19. sz. AKÖV-ból VOLÁN 19. sz. Vállalat lett. 1973-ban került sor a budai utcai telephely rekonstrukciójára, bővítésére. A cég 1984-től Kisalföld Volán Vállalat néven működött tovább, 1992 decemberében pedig részvénytársasággá vált. 1992-ben összesen 112 millió főt szállított a cég 358 darab autóbusza, s akkoriban megközelítőleg 2000 fő dolgozott a Kisalföld Volánnál. Érdekességként említhető, hogy 1993-ban kezdődött meg az AUTOZAK típusú jegykiadó gépek első generációjának telepítése, 1995-ben pedig megvalósult a buda utcai autóbuszmosó felújítása. 1996-ban adták át a mosonmagyaróvári műszaki telep járműjavító csarnokát, egy évvel később pedig a győri autóbusz-pályaudvar infrastruktúrájának felújítására került sor. 1998-ban a győri helyi üzletág mintegy 115 darab-, a helyközi üzletág pedig 244 darab autóbusszal rendelkezett, melyek mindegyike kizárólag magyar gyártmányú Ikarus volt.

 

Győr vonalhálózata az 1989/1990-es évben
 


Sopron, Kapuvár, Mosonmagyaróvár és Csorna vonalhálózata az 1989/1990-es évben

 

A Kisalföld Volán Rt. 2006-ban zártkörűen működő részvénytársasággá alakult, mely formában 2014. december 31-ig működött. 2009-ben gazdasági okok miatt bezárásra került a csornai és a beledi műszaki telephely, 2010-ben pedig teljes körű felújítást kapott a csornai buszpályaudvar. A győri önkormányzat és a Kisalföld Volán Zrt. együttműködésének köszönhetően 2011 decemberében elindulhatott az országosan is egyedülálló, korszerű utastájékoztató-rendszer a megyeszékhely helyi forgalmában.

 

2015január 1-jétől a regionális közlekedési központok vették át a Volánok szerepét. A Kisalföld Volánnal együtt az Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központba (ÉNYKK) olvadt a Bakony Volán, a Balaton Volán, a Somló Volán, a Vasi Volán és a Zala Volán. A közlekedési központ irányításába, koordinálásába a volt Volánok munkatársai, dolgozói vesznek részt. Az ÉNYKK Zrt. napjainkban 4280 főt foglalkoztat régiós szinten.

-